Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

                  A csodálatos Ság-hegy

 

 

Kép

 

A hegy keletkezéséről az öregek ezt mondották:

 

Ság hegyet biz az alsósági ördögök építették." Egyszer Lucifer az ördögök fejedelme tüzes lovával vágtatott végig a Kemenesen, az erdős, sík gyönyörű vidéken. Igen megtetszett neki a táj. Szeretett volna gyönyörködni benne, hogy ültő helyében láthassa az egész vidéket. Megparancsolta hét ördögének, hogy hordjanak össze sok követ, építsenek hegyet. Az ördögök széjjelrebbentek. Hét nap hét éjjel megállás nélkül hordták a követ. A hetedik nap éjjel Lucifer már belátta az egész vidéket. Belefújt a sípjába és lekiáltott az ördögöknek, hogy hagyják abba a kőhordást. Erre az ördögök, ahol érte őket a parancs kiöntötték kötényükből a követ és felszaladtak Luciferhez a hegyre. Így keletkezett a Ság hegy és a Kemenesalján lévő hét kisebb halom.”

 

Nos nézzük meg mi is a valóság. A kettős csonka kúp egy „alig néhány százezer évig” működő tűzhányónak a maradványa A hegy mozgalmas geológiai története mintegy 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a föld kéregmozgásai létrehozták a balatoni vulkánsort és annak legnyugatibb tagját a Ság hegyet.A csaknem 100 m vastag bazalttakaró megvédte a könnyebben málló rétegeket a lepusztulástól, így maradt meg 291 méter magas tanúhegyként. A hegy mai alakja az 1910-ben megindult bányászat következménye.

 

  A hegy nemcsak csodálatos természeti képződmény, hanem gazdag régészeti lelőhely is. A hajdan mocsárvidékkel körülvett meredek falu vulkanikus kúp már időszámításunk előtt természetes erődként nyújtott védelmet és otthont a neolit-, a bronz-, és a vaskor népeinek. A római Pannónia lakói már szőlőt termesztettek a hegyen. A középkorban Ságsomlónak nevezték, és a helyi monda szerint egy félig elkészült vár maradványait rejtette. II. (Vak) Béla király ugyanis várat szeretett volna itt építtetni, de tanácsadói le akarták beszélni róla. Miután a király nem engedett, azt bizonygatták neki, annyira magas a hegy, hogy lehetetlen ott építkezni. A még most sem meggyőzhető vak uralkodót aztán addig vezették körbe-­körbe a hegyoldalban, amíg elfáradt, és letett tervéről.

 

 

 

 

Kép

 

A  Ság-hegyen található Magyarország legnagyobb, és egyben a világ legnagyobb Trianon emlékműve.

 


Kép

 

 

 Mintegy laza negyedórás kaptató után érünk el a hatalmas kőkeresztig, az 1934-ben emelt Trianon-emlékműig. Felirata szerint közadakozásból és az akkor még működő bányatulajdonos bőkezű támogatásából született. A 19 méter magas emlékkereszt  a világ legnagyobb ilyen jellegű alkotása. Tervezője: Halászy Jenő.

 

 

 


József Attila: Nem! Nem! Soha!


Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Kép 

Azon kevés emlékmű egyike ami túlélte a kommunista időszakot. 1948-ban leszedték az eredeti feliratokat és helyette a "Szabadság" felirat került. Az elgondolás szerint jó lesz majd az 1848-49-es szabadságharc emlékhelyének...
1997-ben került vissza az eredeti szöveg egy időben a hegy helyrehozatalával.

 

 

A Ság hegyi Trianon-emlékkereszt háromnegyed évszázada PDF Nyomtatás E-mail
 

2009. szeptember 18. péntek, 15:17

A Trianon-kereszt avatásának 75-ik évfordulójára emlékeznek 2009. szeptember 19-én a Celldömölk határában álló Ság hegyen. Az egykor közadakozásból fölállított s az elmúlt háromnegyed évszázad folyamán sok viszontagságot megért kereszt a világ legnagyobb méretű Trianon-emlékműve.

A Kemenesalja síkjából kiemelkedő s a bazaltkőbányászás előtti időkben 291 méter magas Ság hegy tetejéről szép, tiszta időben néha még a pozsonyi vár körvonalai is látszódnak. A környékbeli falvakból és városokból jól látható a Ság tetején hetvenöt esztendővel ezelőtt fölavatott, figyelmeztető mutatóujjként égre meredő Trianon-emlékkereszt. Napjainkban, amikor a magyarság nyakán történelmünk talán leghitványabb nérói ülnek s a nemzet egyik fele megtagadja a másikat, most van igazán fontos emlékeztető feladata Magyarország legnagyobb méretű Trianon-emlékének.
 

A Ság hegy a kőfejtés korszakából (Fotó: archív)
 
A Ság hegyi emlékműről nem lehet szólni úgy, hogy néhány szóval ne említenénk meg a hely történelmét, a hozzá fűződő legendákat és az itt termő szőlőből készített világhírű bort. A XIX. századi krónikások följegyezték, hogy a német egység megteremtője, Bismarck vaskancellár is gyakran ízlelgette a Ság levét. Manapság főként olaszrizlinget, hárslevelűt és a Kocsis Irma nevű nedűt termesztik az itteni vincellérek.
 
Döme László, a Ság hegy szerelmese, a Trianon-emlékkereszt hagyományának ápolója mesélte nekünk azt a legendát, amely magyarázatot ad arra, hogy hajdanában miért nem épült föl a királyi vár a hegyen. A monda szerint réges-régen, még az Árpád-korban, II. (Vak) Béla királyunk fejébe vette, hogy várat építtet a Ság tetején. Az udvari szakértők azonban túl magasnak találták a Ságot erre a célra, s igyekeztek eltántorítani az uralkodót tervétől.
 

A Ság hegy Alsóság felől (Fotó: Hering József)
 
Vak Béla azonban kötötte az ebet a karóhoz s mindenképpen föl akarta építtetni a várat, mire az udvari kamarás cselhez folyamodott: háromszor vezette körbe-körbe a világtalan uralkodót a Ság hegyen, míg végre elhitette vele, hogy valóban túl magas a várépítéshez. Igen ám, de a kamarás egyik jóakarója elárulta a királynak, hogy rászedték, mire az uralkodó gyorsan belefogott a várépítésbe.
 
De a dévai Kőmíves Kelemen művéhez hasonlóan, éjjelenként a Ság hegyen is leomlottak az épülő vár azon falai, amelyeket nappal fölhúztak Vak Béla kőművesei. Nos, ez a magyarázata annak, hogy nem épült meg a királyi vár a Ság hegyen.
 

A többször átforgatott föliratos tábla (Fotó: Hering József)
 
A XX. század elején kezdődött el a bazaltkőbányászat, más szóval a Ság elrablása. A kálváriás sorsú Erdélyi József költő így ír erről nyolc esztendővel a Trianon-kereszt fölállítása előtt A Ság halála című versében: „Ság oldalán kürtő füstölög, / gyászlobogó, gyászlobogó. / Halálra ítélte Ságot a kőfaragó. / Rontják a messzekék sági tetőt, / a Somló öccsét megölik, / közömbösen nézi alant / a ságalji nép.” A bányászatot 1957-ben azonban végleg leállították, de a Ság 12 méterrel alacsonyabb lett, mert az eredetileg 291 méteres hegy 279 méterre csökkent.
 
A meglopott, megcsonkított hegyen állították föl 1934-ben közadakozásból a nemzet megcsonkítását eredményező 1920-as nagyhatalmi döntés elleni tiltakozás jelképét, a Trianon-emlékkeresztet. Kemenesalja népe a trianoni országrablás előidézte sokkhatás lassú oldódása után egyre inkább úgy érezte, hogy méltó emléket kell állítani a nemzeti tragédiának.
 

Ökumenikus istentisztelet a kereszt tövében (Fotó: Hering József)
 
A Ság hegy a múlt század '30-as éveiben még Alsóság község határában magasodott, s ezért nem meglepő, hogy a keresztállítás jelentős kezdeményezői közül ketten alsóságiak voltak. Királyfalvy Gusztáv, Budapestre költözött alsósági néptanító a fővárosban szinte mindenkit megkeresett, akitől azt remélte, hogy elősegítheti az emlékkereszt fölállítását. Szakály Dezső alsósági néptanító, országos hírű leventeoktató több könyvet is írt a szavalókórusok megszervezéséről és a szőlőtermesztésről. Szakály az általa megszervezett kétszáz fős, parasztifjakból verbuvált szavalókórusával már 1933-ban országjáró föllépéseken gyűjtött pénzt a Trianon-emlékműre.
 
A Pápai Hírlap tudósítója a Ság hegyi Trianon-emlékkereszt 1934. szeptember 23-án végbement avatásáról később részletesen beszámolt. Az 1934. szeptember 29-én napvilágot látott tudósításból megtudjuk, hogy a keresztavatás verőfényes őszi vasárnapján tízezres tömeg kígyózott fölfelé a csúcson elterülő platóra, ahol már méltóság teljesen ott állt a Ság hegyi kőfejtőből bányászott bazalttömbökből emelt, tíz méter magas talapzatból égnek ágaskodó, 19 méteres kőkereszt. A fehérre meszelt, óriási latin keresztet fölfelé kecsesedő, szintén az itteni bányából kifejtett, négy szintes, faragott kőből emelt négyzetes oszlop támasztja meg.
 

A Tündérvölgy a Ság hegyen (Fotó: Hering József)
 
A Ság hegyi Trianon-emlékkeresztet a korszak neves műépítésze, Halászy Jenő (1900-1962), többek között a Budapest-újlipótvárosi neoklasszikus stílusú református templom építője tervezte. Halászy tervezőtársa volt Berzsenyi Janosits Miklós, a Ság hegyi kőbánya mérnöke, a közeli Egyházashetyén született Berzsenyi Dániel leszármazottja.
 
A függőleges keresztszár alatti talapzat Celldömölk felé tekintő oldalára erősített kőtáblán a következő szöveg olvasható: NAGYMAGYARORSZÁGÉRT KEMENESALJA NÉPE – MCMXXXIV. A kommunista időkben a kőtábla belső, sima felét fordították kifelé és ráírták a Szabadság szót... Az irredenta, az eredeti fölirat került befelé. A táblát 1997-ben ismét megfordították és ezúttal a Szabadság szó került belülre.
 
A '60-es években a celldömölki elvtársak fölvitték a hegyre Furceva asszonyt, Hruscsov művelődési miniszterét, aki megkérdezte, hogy miért áll a hegyen a kereszt. A Habsburgok elleni 1848-as szabadságharc emlékét őrzi, mondták az elvtársak. Furceva erre jó hangosan, az egész helybeli vörös bagázs füle hallatára nagyon szépnek nevezte a dolgozó magyar nép osztrákellenes küzdelmének emlékművét.
 

A Dala József-emlékharang a Tündérvölgyben (Fotó: Hering József)
 
A Pápai Hírlap így folytatja beszámolóját a hetvenöt évvel ezelőtti keresztavatásról:
 
„Amint felérünk a hegyre, a tetőn előttem széles plató terül el, amelyet sűrű emberrajok lepnek el. Tízezer főre becsülöm az óriási tömeget. (…)
Déli 12 órára járhatott az idő, amikor az ünnepély közreműködői megjelentek a kereszt tövében vaskorláttal elkerített helyen. Elsőben Ostffy Lajos, Vasvármegye főispánja szólott, üdvözölve az illusztris vendégeket. Utána Celldömölk nagynevű szülötte, Takách Tolvay József ny. altábornagy (…) tartotta meg ünnepi beszédét:
 
"Marcus Aurelius, az egykori római nagy birodalom kiváló császára, Pannóniát – Nagymagyarországot – akarta megtenni óriási birodalma drágakövévé. Vindobonában – Bécsben – váratlanul bekövetkezett halála megakadályozta ebben. Árpád ivadékainak jutott tehát a feladat, naggyá, széppé, hatalmassá tegyék Magyarországot, amit aztán gonosz kezekkel Trianonban szétszaggattak, megcsonkítottak.
 
A Ság hegyen felállított kereszt tiltakozás eme legdurvább igazságtalanság ellen, de szimbóluma a reménységnek is, hogy elnyomottságából feltámad a magyar nemzet és visszanyerjük mindazt, amit jogtalanul elraboltak tőlünk. Ezért küzdünk békével, ezért küzdünk – ha kell – karddal” - idézi gróf Takách Tolvay Józsefet a Pápai Hírlap.
Szólnunk kell még a ma 92 éves, akkor tizenhat esztendős Macsotai Rózsa Dezső Lajosnéról, aki a Trianon-emlékkereszt avatásának napján ifjúi hévvel és hazaszeretettel elszavalta Sajó Sándor Magyar ének 1919-ben című versét. Dezső Lajosné néhány évvel ezelőtt még részt vett a Ság hegyi megemlékezéseken, sőt Sajó Sándor költeményét is elszavalta.
 

A bencések hajdani présháza a hegyen (Fotó: Hering József)
 
A kommunizmus évtizedei alatt a celldömölki elvtársak nem nézték jó szemmel a város határában emelkedő Trianon-keresztet s a '60-as évek közepe táján a Celldömölki Járási Tanács határozatot hozott az emlékmű ledöntésére. Végül is Dala József, a Járási Tanács jobb érzésű elnöke meggyőzte az elvtársakat, hogy nem nagyon találnának olyan munkásokat, akik csákányt emelnének a kemenesaljai emberek által nagy becsben tartott keresztre, meg aztán az idő lassan úgyis elvégzi romboló munkáját. A néhány évvel ezelőtt elhunyt Dala József emlékét a Ság hegy Tündérvölgynek nevezett oldalában harangláb is őrzi.
 
Celldömölk nemzeti érzésű polgárai a módszerváltás körüli időkben elhatározták, hogy megmentik, restauráltatják az egyre rosszabb állapotban levő keresztet. Dala József segítség kérő levélben fordult a zsinagógák fölújítását szívén viselő Ráday Mihály városvédőhöz, aki rövid válaszlevélben közölte: őt bizony nem nagyon érdekli az, hogy a Ság hegyi Trianon-keresztet az unokáink sem fogják látni...
 
A Ság hegyi Trianon-emlékkereszt 1997 óta megújulva és esténként kivilágítva hirdeti a nemzet jobbik részének a magyar igazságba vetett hitét.